Űrtörténelem
Kezdeti időszak:
Az űrrepülés szemszögéből, a legtöbbször használt meghatározás szerint, a világűr 100 km magasságban kezdődik. Az űrkorszak kezdetének az első műhold, a Szputnyik–1 indítását tekintjük, 1957. október 4-én. Ezt követően, Lajka kutya volt az első pályára állított állat, 1957. november 3-án. A kezdeti sikeres műholdindításokat követően mindkét nagyhatalom, az USA és a Szovjetunió is, az ember űrbe juttatását tűzte ki célul. Végül az első, ember által végzett repülést a Szovjetuniónak sikerült végrehajtani. A Vosztok–1, Jurij Gagarinnal a fedélzetén, 1961. április 12-én, 108 perces repülés alatt, egyszer kerülte meg a Földet. Az USA-ban ezt vereségként élték meg, így John F. Kennedy elnök meghirdette az Apollo-programot, mellyel kezdetét vette az űrverseny. A verseny kezdetén a szovjetek jobban teljesítettek. Már a második start alkalmával German Tyitov a Vosztok–2-vel egy teljes napot repült. A harmadik és negyedik startra egymást fedő időben került sor, azaz páros repülést mutatott be Adrijan Nyikolajev és Pavel Popovics a Vosztok–3 és a Vosztok–4 fedélzetén. 1963. június 16-án pedig, a szintén kettős repülésen részt vevő űrhajó, a Vosztok–6, az űrbe vitte a világ első űrhajósnőjét, Valentyina Tyereskovát.
Holdraszállás:
A következő cél volt a Hold elérése, melyre a két nagyhatalom újabb űrprogramot indított. Amerikában elindult a Gemini-program, a Szovjetunióban pedig a Voszhod-program. A szovjetek programja hozott előbb látványos eredményeket. 1964. október 12-én a Voszhod–1 lett az első, több embert szállító űrhajó. A Voszhod–2-ről pedig Alekszej Leonov tette meg a világ első űrsétáját 1965. március 18-án. A Gemini-programmal pedig elérték a világ első űrrandevúját, és a világ első űrdokkolását az űrhajósok. A Szovjetunióban kifejlesztették a Szojuz űrhajót a holdprogram keretében, de végül a folyamat sikertelenül végződött, így a szovjetek sosem jutottak el a Holdra. A NASA színeiben egy kísérleti repülést követően, az Apollo–8-cal három űrhajós jutott el először a Hold közelébe, ott 10 keringést végeztek, valamint a holdfelszínen leszállóhelyet kerestek. Majd végül, 1969. július 20-án, Neil Armstrong és Edwin Aldrin az Apollo-programkeretében leszállt a Holdra, az Apollo–11 Sas nevű holdkompjával. Az első űrhajósok 2 óra 41 percet töltöttek el a holdfelszínen. 1972-ig még hat űrhajó indult a Holdhoz, amelyből öt sikeresen le is szállt, így összesen 12 űrhajós járt a Holdon. A program 1972. december 19-én, az Apollo–17 sikeres leszállásával ért véget.
Űrállomások:
Az első, emberekkel is kipróbált űrállomás az 1971. április 19-én pályára állt szovjet Szaljut–1 volt. Ezzel kezdetét vette a Szaljut-program, melyben összesen 7 állomás repült. A Szaljut–6 űrállomás fogadta 1980-ban az egyetlen magyar űrhajóst, Farkas Bertalant is. 1973. május 14-én indult az űrbe az Egyesült Államok Skylab űrállomása. Összesen három űrhajón, 9 űrhajós látogatta meg a program másfél éve alatt, számos orvosi, műszaki és napmegfigyelési kísérletet végezve. 1986-ban kezdték el az első, modulokból álló űrállomás, a Mir építését, amely 15 évig működött. Ezt követte tizenhat nemzet összefogása nyomán a Nemzetközi Űrállomás, az ISS programja 1998. november 20-án, az első modul felküldésével. Az űrállomásra az első állandó személyzet 2000. november 2-án érkezett meg, és azóta is folyamatosan laknak a fedélzetén.
Shuttle korszak:
Az 1970-es években az USA-ban elkezdték az első újrafelhasználható űreszköz, a Space Shuttle, magyarul űrrepülőgép kifejlesztését, melynek feladata többrétű. Civil és katonai programokra is igénybe veszik. Az első űrrepülőgép, a Columbia repülésére 1981. április 12-én került sor, John Young parancsnok és Robert Crippen másodpilóta részvételével. 1989. május 4-én a Magellan Vénusz-szonda volt az első, amelyet űrrepülőgép fedélzetéről indítottak, majd 1989 októberében a Galileo indult az Atlantis segítségével. A leghíresebb űreszköz talán mégis a Discovery űrrepülőgép által pályára állított Hubble űrtávcső. Az űrsiklók kereskedelmi hasznosítása elmaradt, ezért szinte kizárólag tudományos expedíciókra használták őket a 90-es évek második felétől. Közös orosz-amerikai programok kezdődtek, majd megegyezés született a Mir űrállomás közös használatáról a Shuttle–Mir program keretében. A Mir utáni időszakban a Space Shuttle-flotta legnagyobb feladata az 1998-ban elkezdődött űrállomás építése lett. Az űrrepülőgép azonban, sajnos nem bizonyult sikeres konstrukciónak, két óriási katasztrófa árnyékolta be működését. 1986. január 28-án a Challenger űrrepülőgép semmisült meg a start utáni percekben, a legénység mind a 7 tagja életét vesztette. 2003.február 1-én, visszatérés közben lezuhant a Columbia űrrepülőgép Texas fölött, kioltva újabb hét űrhajós életét.
Űrturizmus:
Az űrrepülések kevesebb, mint öt évtizede alatt csak államok repültettek űrhajókat, űrhajósokat. Az 1990-es évek második felében az amerikai X-Prize alapítvány meghirdette az Ansari X-díjat. Ennek célja az volt, hogy magántőkéből olyan eszközt építsenek, amely két hét alatt kétszer képes 100 kilométer magasságba emelkedni, legalább három utassal. A kaliforniai Scaled Composites cég, Burt Rutan vezetésével elkészítette a SpaceShipOne nevű magánűrhajót, amellyel 2004. június 21-én, Mike Melville pilóta teljesítette a 100 km magasság elérését, azaz „űrugrást” hajtott végre. Egy másik amerikai cégen keresztül 8 vállalkozó kedvű űrturista több napot eltöltött a Nemzetközi Űrállomáson, köztük volt a magyar származású amerikai szoftverfejlesztő és üzletember Charles Simonyi, aki kétszer, 2007-ben és 2009-ben is az űrbe látogatott második magyarként.
